Írta: Simányi-Végh Nikola gyógytornász

    Az utcán sétáló, vagy a sorban álló embereket megfigyelve, a strandon nézelődve, vagy akár önmagunkat otthon a tükörben vizslatva különféle testtartásbeli érdekességeket fedezhetünk fel. „Ez most akkor lúdtalpnak számít?”; „Túl görbe a hátam?”; „Jó, hogy ilyen egyenes a derekam?”; „Tényleg „S” alakú a gerincem?”; „El van csavarodva a medencém?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordulnak hozzám a pácienseim. És ezek igenis fontos kérdések. A funkcionális és a strukturális tartásbeli eltérések hosszabb távon mind-mind panaszokhoz vezethetnek, akkor is, ha most még nem okoznak fájdalmat.

    Az egyedfejlődés hatása testtartásunkra

    Az emberi tartás a gerincoszlop és a hozzá kapcsolódó struktúrák helyzetétől függ. A gerincoszlop statikáját az azt alkotó és a vele kapcsolatban álló képletek, csontok, ízületek, szalagok, - és az izomzat befolyásolják.

    A gerinc szagittális irányú görbületei az emberre és az egyénre jellemző tartást biztosítanak. Ezek az egyedfejlődés során az ülés-, állás-, járástanulás idején a törzsizomzat fejlődésével párhuzamosan alakulnak ki.

    Születéskor a csecsemő gerincére az anyaméhben felvett pozíció jellemző, a teljes gerincre kiterjedő kyphosis (domborulat) figyelhető meg. A növekedés során a nyaki lordosis (homorulat) az első ellenirányú görbület, melynek kialakulását a hasra fordulás és a fej emelgetése indukálja. Az állás és járástanulás kezdetekor indul meg a kyphoticus gerinc kiegyenesedése, majd ezt követően, 3 éves kor körül a lumbális lordosis kialakulásának kezdete.

    A medence helyzetének jelentősége a testtartásban

    Az emberi testtartás fő meghatározója a medence állása. Dőlésszögének mértéke hatással van egyrészt az alsó végtag helyzetére, másrészt a felette elhelyezkedő gerinc szagittális irányú görbületeire is.

    A biomechanikailag helyes testtartás

    „Biomechanikailag helyes testtartásról akkor beszélünk, ha az ízületi tokok és szalagok feszülése a fiziológiásnak megfelelő, a tartásért felelős izmok harmonikus együttműködése miatt az izomzat erőkifejtése minimális, mindezek következtében az ízületi felszínek terhelése egyenletes.” (Somhegyi, 2003.)

    A gerinc kettős „S” alakban görbült szerkezete révén csillapítja a gravitációs erő által létrejövő axiális irányú terhelést, lehetővé teszi az erők hatékony elnyelését. A nyaki lordosis, háti kyphosis, lumbalis lordosis és sacralis kyphosis fiziológiás mértéke egyénenként eltérő, szerepük a rugalmas erőátvitel biztosítása az alsó végtagok irányába.

    Életvitelünk szerepe a testtartásban

    Mai rohanó világunkban számos károsító tényező negatív hatást gyakorol fizikai állapotunkra, ezek megzavarhatják a fiziológiás fejlődés menetét, izomdiszbalanszok kialakulásához vezethetnek, rosszabb esetben maradandó elváltozásokat is okozhatnak.

    Mozgatórendszerünkben jelentkező elváltozások rizikófaktorai közé tartoznak:

    - mozgásszegény életmód,

    - aszimmetrikus terhelés,

    - ülő életmód,

    - a gerincet és az ízületeket terhelő munkamozgások,

    - pszichés túlterheltség,

    - munkahelyi és magánéleti stressz,

    - a túlsúly.

    A tartáshibák

    A gerinc görbületeinek nagyságának változása az erőátvitelben is változást okoz. Ha a görbületek eltérnek a fiziológiástól, nem megfelelően terhelődnek a kisízületek és megbomlik az izomegyensúly. Az izmok rugalmassága és ellazulási képessége a megváltozott statikai helyzet következtében idővel csökken. A maradandó változás strukturális változásokat eredményezhet, melyek később a gerinc kopásos, meszesedéses megbetegedéseihez vezethetnek.

    Bonyolult szerkezete révén a gerincet érintő problémák rendkívül gyakoriak. Elváltozások számos anatómiai képletben kialakulhatnak. Panaszokat okozhat a csigolyatestek, az intervertebrális discusok, a csigolyaközti kisízületek, a szalagok, a gerinc körüli izomzat és az idegek bántalma is. Az összetett felépítés révén az érintett szegment károsodása a legkisebb bántalom esetén is hatással van az egész funkcionális egységre.

    Mit érdemes figyelnünk a testtartás vizsgálatakor?

    Vannak elváltozások, melyek a nem gyakorlott vizsgáló számára is szembeötlőek lehetnek. Kezdjük alulról a vizsgálatot! Érdemes megfigyelni a talp boltozatainak állapotát, normál esetben íveltek, kóros esetben túl magasak, vagy ellapultak lehetnek; a lábfejek helyzete fiziológiásan egymással párhuzamos; a térdek tengelyállását nézve normál esetben nem látunk szöglettörést. Kereshetünk oldalirányú eltolódást vagy az axiális tengely mentén történő elcsavarodást a medence vagy a törzs helyzetében. Nézzük meg a vállöv és a vállak oldalt vannak-e a törzs síkjában, vagy előre esnek. Ellenőrizzük le, hogy a két váll és a lapockák egy magasságban van-e. Nézzük meg a fej helyzetét is, oldalról nézve a törzs folytatásába esik, vagy az előtt helyezkedik el. Figyeljük meg a gerinc görbületeinek a mértékét is. Normál esetben a háti szakaszon enyhe domborulatot, a derékszakaszon pedig egy enyhe homorulatot találunk.

    + 1 fontos dolog! Gyermekünk gerincét vizsgálva, nézzük meg azt a háta mögött állva előrehajlás közben is! Ha oldalirányú görbületet látunk, mielőbb forduljunk szakemberhez!

    Ha testtartásbeli rendellenességet észleltünk, avagy már kialakult mozgásszervi panasszal küzdünk, mielőbb keresünk fel ortopéd-traumatológus szakorvost, a megelőzésben és a kezelésben pedig kérjük gyógytornászunk segítségét!

​A testtartás és a tartási rendellenességek​

​A testtartás és a tartási rendellenességek​

  • Milyen panasza van?

    Tekintse meg a panaszokkal kapcsolatos szakmai véleményünket.

    Panaszok listája
  • Időpontfoglalás

    Jelentkezzen be konzultációra még ma és akár már holnap fogadjuk.

    Konzultáció kérése
  • Rendelési idő

    • Hétfő - Péntek
      8.00 - 20.00
    Hol vagyunk?

Kategóriák