Dongaláb
Érthető, ha egy szülő aggódik gyermeke egészségéért. Szerencsére ma már sok elváltozás ha nem is egyszerűen, de jól gyógyítható. Ebbe a körbe tartozik a dongaláb is, ami egy gyakori, a lábat érintő fejlődési rendellenesség. Egyaránt okozhatja örökletes genetikai eltérés, és az is, ha a méhen belül rendellenesen helyezkedett el az adott végtag.
A dongaláb a születés után egyből könnyen diagnosztizálható. A kezelést a teljes gyógyulás érdekében fontos a csecsemő néhány napos korában megkezdeni. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermekortopédia szakrendelésén kiemelkedő szaktudással és több évtizedes tapasztalattal rendelkező orvosaink a legmodernebb terápiákat alkalmazzák a kicsik gyógyulása érdekében.
Mi az a dongaláb?
A dongaláb egy olyan, gyakori fejlődési rendellenesség, melynek kialakulásához örökletes tényezők és környezeti hatások (a méhen belüli rendellenes testhelyzet) is hozzájárulhatnak. Dongaláb esetén a lábfejek elhelyezkedése rendellenes. A sarok hossztengelye eltér a test középvonala felé, a talpak pedig szinte teljesen egymás felé fordulva helyeződnek, súlyosabb esetben még ennél is feljebb fordulnak. A lábujjak többnyire hajlított helyzetűek. A látvány kissé a hordó dongáira emlékeztet, innen kapta elnevezését a betegség.
A dongaláb előfordulása
Fiúcsecsemőknél kétszer olyan gyakran fordul elő a dongaláb, mint lányoknál. Irodalmi adatok alapján kontinensünkön a betegség előfordulási gyakorisága mintegy 1-2 ezrelék a populációban. Világszerte évente mintegy 200 ezer újszülött jön világra dongalábbal.
A dongaláb veleszületett formájára jellemző a családi halmozódás. Például, ha valamelyik szülő veleszületett dongalábbal jött világra, akkor a gyermeknél a betegség kialakulásának kockázata 2%. Ha pedig a szülő mellett egy testvérnek is dongalába van, akkor a kockázat 25%-ra emelkedik. Az esetek mintegy felében a dongaláb mindkét végtagot érinti, az esetek másik felében pedig vagy csak a jobb, vagy csak a bal lábat.
A dongaláb kialakulásának okai
A betegség hátterében meghúzódó okokat teljes egészében a mai napig nem ismerjük. A dongaláb kialakulásához genetikai tényezők és a méhen belüli rendellenes tartás is hozzájárulhat. A betegség valószínűleg több gén által meghatározottan öröklődik. A magzatfejlődés során végbemenő sejtosztódási probléma és az izmok beidegzési zavara is meghúzódhat a háttérben.
Az esetek egy részében más, több szervrendszert érintő rendellenesség húzódik meg a háttérben, ezért fontos kivizsgáltatni minden, bármely szervrendszert érintő egyéb elváltozást is.
Dr. Domos Gyula
Gyermekortopéd szakorvos, egyetemi tanársegéd
Hogyan diagnosztizálható a dongaláb?
A dongaláb könnyen diagnosztizálható betegség, születés után rögtön feltűnik, hogy a láb befelé fordul a test középvonala felé, az ízületek mozgástartománya pedig beszűkült. A lábközép csontok csavarodott pozícióban vannak, a lábfej pedig kisebb az átlagosnál, és szintén befelé fordul. Dongaláb esetén a sarok magasan áll, miközben maga a sarokgumó szinte egyáltalán nem is tapintható, helyén jellemzően zsírszövet van. Nagyobb, dongalábbal küzdő gyerekeknél feltűnő, hogy nem tudnak teli talppal menni, hanem a láb külső élét a talajra letéve járnak.
A gyermekortopédia szakrendelésen a dongaláb diagnózisa a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján felállítható. A családi anamnézis is árulkodó lehet, hiszen ha a családban előfordult már dongaláb, akkor emelkedett az ismételt előfordulás kockázata. Az ortopéd szakorvos a vizsgálat során meghatározza az izom rövidülések mértékét, az ízületi mozgástartományok beszűkülését, felméri a láb mobilitását és az izomerőt.
A dongaláb diagnózisának felállításához nem szükséges képalkotó felvétel készítése. Viszont a műtéti terv felállításához vagy a konzervatív terápia eredményének meghatározásához röntgenfelvétel készítését elrendelheti az orvos.
A dongalábat egyébként van, hogy már magzatkorban, valamely ultrahang vizsgálat során felismerik az orvosok. A kezelést ebben az esetben is csak a szülés után lehet megkezdeni.
Gyógyítható a dongaláb?
A dongaláb a legtöbb esetben jól gyógyítható. A teljes vagy közel teljes gyógyuláshoz fontos a minél korábbi, a gyermek néhány napos korában megkezdett kezelés. Az újszülött korban megkezdett terápia lényegesen jobb javulást eredményez, mint a gyermek nagyobb korában indított kezeléssorozat, akár 100%-os javulás is elérhető. Minél később veszi kezdetét a terápia, annál kevesebb az esély a jó járásfunkció elérésére – de itt is igaz a jobb későn, mint soha elv. A teljes gyógyuláshoz rendszeres orvosi kontrollra van szükség.
Általában a dongaláb méhen belüli rendellenes tartásból eredő formái jobban és gyorsabban reagálnak a kezelésre, mint a genetikai hátterű típusai. Általában azoknál a gyermekeknél lassúbb és nehezebben elérhető a javulás, akiknél a dongaláb más betegségekkel is társul.
Megfelelő kezeléssel a legtöbb dongalábbal született gyermek képes lesz a normális járásra. Az érintett láb azonban enyhe eltéréseket mutathat – például mérete némileg kisebb lehet, mint az ép lábé.
Elmer Zsófia
Gyógytornász-fizioterapeuta
A dongaláb kezelése
A dongaláb kezelése már néhány napos korban megkezdhető, és javasolt is minél hamarabb megkezdeni. A tartási rendellenességből fakadó dongaláb orvoslásához elegendő lehet a gyógytorna és a gipszkötések alkalmazása, amelyekkel korrigálható a láb helyzete.
A dongaláb kezelésében világszerte alkalmazzák a Ponseti-módszert. Ennek lényege, hogy hetente váltott gipszkötésekkel fokozatosan közelítik az ideális helyzethez a láb deformitásait és rendellenességeit. Általában 5 gipszváltással az eltérések jelentős része korrigálható. A Ponseti-módszer részeként a gipszelés után általában helyi érzéstelenítésben átmetszik az Achilles-ínt, majd ezután néhány hét gipsz következik, majd a gyermek mintegy 3-4 éves koráig speciális sínezést használnak. A dongalábbal kezelt gyerekek általában néhány hónapos lemaradásban vannak a mozgásfejlődésben, de ezt hamar képesek behozni, és idővel sportolhatnak is. A gyermek 3-4 éves koráig javasolt negyed- félévente gyógytornásszal konzultálni. Amikor járni kezd a gyermek, korrekciós ortopéd cipő viselésére is szükség lehet. Ez segít megelőzni, hogy a külső talpszél a túlterhelés miatt kifekélyesedjen.
Műtéti megoldás
A genetikai eltérésekből fakadó dongaláb sokszor csak műtéttel korrigálható. A beavatkozással felszabadítható az Achilles-ín és az úgynevezett ugróízületek mozgása. Az operáció célja dongaláb esetén mindig az érintett végtag megrövidüléseinek és deformitásainak a kezelése, a láb anatómiai helyzetének közelítése az optimálishoz. Erős deformáció esetén a dongalábat javasolt mintegy fél éves korig megműteni. Ha enyhébb a deformitás, akkor ennél hosszabb ideig is egyensúlyban tartható az állapot a konzervatív terápiával.
Dongaláb esetén a lábizmok fejletlenek és megbomlik az izomegyensúly, így a gyógytorna mindig a kezelés szerves részét képezi. Műtéti beavatkozás után is szükség van rá, csakúgy, mint a gipszkötésekre. Az izmok mozgatása és erősítése mindenképpen javallott fizioterápiával, illetve azon belül gyógytorna kezelésekkel.
Gyermekének mozgásszervi panasza van? Mozgásfejlődési vizsgálatra szeretné vinni? Kérjen időpontot a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermek ortopédia szakrendelésére, ahol elhivatott ortopéd szakorvosaink kiemelt figyelmet fordítanak a betegségek korai felismerésére és a legeredményesebb, személyre szabott gyógymódok alkalmazására.
A bejelentkezéshez hívja most a +36 (1) 44-33-433-at!