Vállsebészet
Mivel foglalkozik a vállsebészet?
A vállsebészet a vállízület és a környező szövetek kóros állapotainak diagnosztizálásával, kezelésével és rehabilitációjával foglalkozó orvosi tudományág.
A különféle sérülésekből, ízületi kopásból, instabilitásból és csonttörésből adódó problémákat kezeli. Súlyosabb esetekben műtéti megoldásokat alkalmaz.
A vállsebészet szerves részét képezi az ízületi helyreállító műtét, például a vállprotézis-beültetés. Különösen az idősebb betegeknél fordul elő, akiknél a vállízület kopása fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz.
A vállsebész a protézis-beültetéseken kívül a legtöbb műtétet endoszkópos, vagyis minimálisan invazív eljárással hajtja végre. A váll artroszkópia előnye, hogy csökkenti a műtéti trauma mértékét és gyorsabb felépülést tesz lehetővé.
Hogyan épül fel a vállízület?
A váll az emberi test legmobilisabb és legösszetettebb ízülete, amelyet a hétköznapok során erős terhelés ér. Komplexitásának és magas igénybevételének köszönhetően rendkívül sérülékeny, nem meglepő, hogy az emberi test egyik legtöbb stressznek kitett ízülete is egyben.
Megfelelő működéséhez a csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok harmonikus együttműködése szükséges.
Fő anatómiai komponensei és azok funkciói:
1. Csontok:
- Kulcscsont: Összeköti a szegycsontot a lapockával.
- Lapocka: A háti régióban található, és hátulról veszi körül a vállat. Két fő része a lapáttest és a vállcsúcs.
- Felkarcsont: A kar fő csontja, amely a vállízület és a könyök között található.
2. Ízületek és szalagok:
- Glenohumeralis ízület: Fő ízület, ahol a felkarcsont feje találkozik a lapocka glenoid fossájával. Ez egy úgynevezett gömbízület, ami lehetővé teszi a kar széles mozgástartományát.
- Acromioclavicularis ízület (AC-ízület): A lapocka vállcsúcsa és a kulcscsont közötti terület.
- Szalagok: A vállízület stabilitását többek között a glenohumeralis szalagok, a korakoid-kulcscsont szalag és az acromioclavicularis szalag biztosítják.
3. Izomcsoportok és inak:
- Rotátorköpeny: Négy izomból áll – supraspinatus, infraspinatus, teres minor és subscapularis. Ezek az izmok és inaik segítik a váll stabilizálását és a felkarcsont különböző irányú mozgását.
- Deltoid izom: A váll külső felületén található és a kar emelésében vesz részt.
- Bicepsz izom: A felkar elülső részén helyezkedik el.
A vállízület összetettsége lehetővé teszi a kar emelését, forgatását és körkörös mozgatását. Amennyiben ezek a mozgások nem kivitelezhetők érdemes vállsebészet szakrendelésre jelentkezni.
Dr. Major Bálint
Ortopéd-traumatológus főorvos
Milyen panaszok esetén forduljon vállsebészet szakrendelésre?
- Tartós vállfájdalom – Régóta fennálló, az alvást és az életminőséget akadályozó fájdalom esetén.
- Korlátozott mozgástartomány – A kar emelésekor, forgatásakor vagy egyéb mozgások végrehajtásakor jelentkező nehézségnél.
- Csontok kattogása – Ha a vállízület kattogást, kocogást vagy egyéb anomáliás hangokat ad ki.
- Sérülés utáni fájdalom – Ha a váll sérülést szenvedett (pl. sportolás közben vagy baleset során) és a fájdalom nem csökken, vagy instabillá vált.
- Karba vagy kézbe sugárzó állandósult fájdalom – A vállprobléma néha a karban vagy a kézben érezhető fájdalom formájában jelentkezik.
- Régóta fennálló gyengeség vagy zsibbadás – A gyengeség vagy zsibbadás érzése a vállban, a karban vagy a kézben, azt jelezheti, hogy probléma van a vállízülettel, a környező idegekkel.
Egyes vállproblémák konzervatív kezeléssel, például fizio- és fizikoterápiával vagy gyógyszerrel javíthatók, míg mások vállsebészeti beavatkozást igényelhetnek.
A felsorolt tünetek a vállproblémák elsőszámú jelzői. Ugyanakkor egyéb betegség is állhat a háttérben, ezért mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, a pontos diagnózis és kezelés meghatározása érdekében.
Mikor célszerű inkább reumatológust választani a vállsebészet helyett?
- Amennyiben a váll panasza közeli kezdetű, vagy egy rossz mozdulat indukálta húzódás az oka, célszerű reumatológus szakorvoshoz fordulni. Különösen igaz ez, fiatal korban.
Továbbá gyulladásos állapotoknál, fertőzés utáni vállfájdalom és kötőszöveti betegségek esetén is a reumatológia jó választás. - Ha a válízület problémája állandósult, komoly sérülés okozta, vagy a páciens idősebb, akkor vállsebész szakorvos az ideális választás.
Legfőbb vállsebészeti konzultációt igénylő problémák: rotátorköpeny sérülése, ízületi kopás, vállficam, csontsérülés, vagy szalagsérülés.
Melyek a váll leggyakoribb betegségei?
Rotátorköpeny sérülése, szakadása vagy meszesedése tartozik ide. A rotátorköpeny sérülése korlátozhatja a kar mozgását és fájdalmat okozhat, ami jelentősen befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeket és az életminőséget.
Gyulladásos ízületi probléma, hátterében gyakran autoimmun betegség áll. Súlyos állapota vállsebészet felkeresését és protetizálást indokol.
Vállízületi porckopás
A kopásos ízületi betegség leggyakrabban a kor előrehaladtával jelentkezik. Előrehaladott állapota protetizálást igényel.
A váll kificamodása során a felkarcsont kimozdul a vápából. Típusát tekintve két fő csoportba sorolható: traumás és kötőszöveti lazaságból eredő ficam. A labrum sérülések is a vállficamokhoz köthetők.
A vállban található nyáktömlő nevű kis folyadékkal teli zacskó begyullad. Legfőbb kiváltó oka az ismétlődő mozgások vagy valamilyen trauma. Legjellemzőbb tünete a fej feletti mozgásoknál jelentkező fájdalom.
Impingement szindróma
Beütközési szindróma, amely a rotátorköpeny inainak ütközésével jár. A vállízület szűkös felépítése miatt a váll alkatrészei összeütköznek és sérülnek, gaykran begyulladnak.
Tendinitis
Meszes-íngyulladás. A tendinitis a szalagok vagy inak gyulladása, amelyek az izmokat a csontokhoz kötik. Ez a gyulladásos állapot gyakran az ismétlődő mozgások, túlerőltetés vagy trauma következtében alakul ki. A betegség alapvetően konzervatív terápiával jól kezelhető. Súlyos esetekben, amikor az inak megrepednek vagy szakadnak, műtéti beavatkozásra lehet szükség.
Fő tünet a váll erős fájdalma és mozgásbeszűkülése. Az elváltozás a váll környéki kötőszövetek megvastagodásával és merevségével jár.
Mi történik a vállsebészeti vizsgálat során?
Kórelőzmény áttekintése
A korábbi mozgásszervi panaszok és betegségek feltérképezése.
Funkcionális vizsgálat
Az aktuális válltáji panaszok kivizsgálása. A váll funkcionális vizsgálata (ennek részeként passzív és aktív mozgásterjedelem, izomerő tesztek, speciális funkcionális tesztek, pathológiás folyamatok vizsgálata (pl. nyaki gerinc, felső végtag neurológiai vizsgálata stb)
Ultrahang vizsgálat
A funkcionális vizsgálatot kiegészíti az orvos által saját maga végzett UH vizsgálat, amely az alap ortopédiai vizsgálat része.
Képalkotó diagnosztika értékelése
További képalkotó diagnosztika (pl. MR, CT) és labor más intézményben történik! Amennyiben ezek a leletek már rendelkezésre állnak, az első vizsgálat során áttekintésre kerülnek. Amennyiben nem (vagy nem a megfelelő képalkotó vizsgálat, esetleg nem jó minőségben) áll rendelkezésre, az orvos javaslatot tesz a szükséges képalkotó vizsgálatra. Annak kivitelezése lehet például partnerintézményeinkben vagy területileg illetékes szakrendelőben is. Utóbbi esetében a képalkotó vizsgálat értékelése a kontroll vizsgálat során történik
Diagnózis felállítása
A fentiek alapján az első vizsgálat során, vagy a kontroll alkalmával valósul meg.
Kezelés
A diagnózis birtokában az orvos meghatározza a kezelési tervet. Ha a vizsgálat és a képalkotó diagnosztika olyan kórképet jelez, az orvos műtéti javaslatot tesz. A műtét mellett való döntés minden esetben a páciens és az orvos közös megegyezésén alapszik. Amennyiben nincs szükség vállsebészeti beavatkozásra, az orvos konzervatív kezelést rendelhet el. Ez lehet fizioterápia, gyógyszeres vagy injekciós kezelés.
Ambuláns lap kiadása
Az orvosi vizsgálatot minden esetben az ambuláns lap megírása zárja.
Fő célkitűzésünk a páciens számára legmegfelelőbb és leghatékonyabb terápiás javaslat felállítása a gyors és hosszútávú gyógyulás érdekében.
Orvos által végzett UH
A pontos diagnózis felállítása nélkülözhetetlen a megfelelő kezelés megválasztásához. Ezért Dr. Major Bálint vállspecialista a vállsebészet szakrendelésen a fizikális ortopédiai vizsgálat mellett a beteg vállízületét ultrahanggal is megnézi.
Az UH-felvételek alapján az orvos meg tudja állapítani a vállízület fájdalmát okozó panasz okát. Ezt követően ad kezelési javaslatot.
Injekcióval történő porcpótlás esetén ultrahang-vezérelten történik az eljárás. Így az injektálni kívánt anyagot a legpontosabban lehet a problémás területre fecskendezni.
(Az UH vizsgálat az ortopédiai konzultáció része, nem kerül külön díj felszámításra.)
Milyen fajta vállműtéteket végzünk a vállsebészeten?
- Rotátorköpeny-szakadás (ín-varrat): Leggyakrabban a köpeny supraspinatus nevű izmát érinti. A műtét során artroszkópos módszerrel visszavarrásra kerül a leszakadt ín. A műtétet követő felépülési idő 4-6 hónap, amely után a páciens ismét visszatérhet régi életéhez.
- Rotátorköpeny-meszesedés: Artroszkópos műtét során a mészlerakódás eltávolítása történik. A beavatkozásra akut, elhúzódó panaszok okán kerül sor.
- Vállficam műtét: Leggyakrabban a traumás ficamok után szükséges a műtéti beavatkozás. Cél az ismétlődő vállficamok esélyének megszüntetése, az esetlegesen sérült szalagok, inak rekonstrukciója.
- Befagyott váll műtét:A vállsebészeti beavatkozás lényege a vállízület környékén található kötött, megszaporodott kötőszövet felszabadítása. Cél a fájdalom mértékének csökkentése, és az ízület mozgástartományának növelése.
- Vállprotézis beültetés: Előrehaladott vállízületi kopás és gyulladás esetén javasolt, amelynek legfőbb oka az ízület betegsége vagy elhasználódása. Cél a mozgáskorlátozottság és a fájdalom megszüntetése. A protetizálás segít visszaszerezni a kar mozgásfunkcióit, hogy a beteg ismét teljes életet élhessen. A beavatkozás nyílt feltárással történik.
Vállsebész szakorvosaink
Dr. Major Bálint
Ortopéd-traumatológus főorvos
Dr. Tompai Ferenc
Ortopéd-traumatológus
