Vállficam
-
A vállízület az emberi test egyik legösszetettebb ízülete. A felkarcsont feje és a lapocka közötti összeköttetés alkotja az ízületet, amelynek a legkiterjedtebb a mozgástartománya. Az egész ízületet az ízületi tok veszi körül, és egy széles porcszövet (labrum glenoidale) helyezkedik el a lapocka felszínén, hogy növelje az ízületi árok felszínét. Az imént említettek mellett a stabilitásban fontos szerepet játszik az ízület összetett szalagrendszere és az aktív stabilizáló izmok jelenléte, a rotátorköpeny is.
A váll instabilitásának egyik legfőbb oka a laza és túlnyúlt szalagok, amelyek nem stabilizálják a csonkokat megfelelően, és ezek részleges vállficamhoz (szubluxációhoz) vagy az ízület teljes ficamához vezethetnek.
Vállficam kialakulása
A vállficam kialakulásának alapvetően 2 jól meghatározható oka van:
- Leggyakrabban valamilyen trauma vezet vállficamhoz. Ez a trauma valamilyen külső behatás következménye. Általában egy esés, egyéb baleset, vagy sportsérülés okán jelentkezik.
Ilyen például, ha valakinek kicsavarják a vállát, vagy a kinyújtott karjára, esetleg a könyökére esik, és a válla közvetetten ütődik meg. Ennek során az ízületi tok, a labrum (ízületi vápát kiegészítő porcgyűrű) és a szalagok erősen megnyúlnak vagy sérülnek.Ezen esemény eredményeképpen a váll elveszíti a stabilitást biztosító elemeinek funkcióit, egyszerűbben fogalmazva kificamodik. - A másik eset az, amikor a vállficam mögött a vállízület alkati instabilitása bújik meg, illetve egy traumás ficam hozzájárul a későbbi instabilitás kialakulásához. Az alkati lazaság az esetek túlnyomó részében veleszületett rendellenesség. Ennél a típusnál a váll különösebb trauma nélkül, akár egy rossz mozdulat eredményeképpen is bármely irányban teljesen vagy részlegesen ki tud ugrani a helyéről.
A vállficam okai lehetnek
- Trauma (szalag, labrum szakadás, ízületi fej kompressziós törése)
- Az ízületi felszín fejlődési rendellenessége, fejletlensége
- Általános ízületi lazaság
- Az izomműködés zavara
A vállficamot iránya szerint is lehet osztályozni
- Elülső-alsó
Ez a leggyakoribb a vállficamok közül, főleg fiatalabb korosztályban és aktív sportolóknál jellemző a kialakulása - Hátsó
A hátsó vállficam az esetek kb. 5%-ra jellemző - Többirányú
A vállízület több irányban is kórosan mozgékony, ami gyakran genetikai hajlam, kötőszöveti gyengeség vagy korábbi sérülések miatt alakul ki
A vállficam tünetei
A vállficam tüneteit elég könnyű felismerni. A vállficam elszenvedője egyértelműen érzi, hogy az adott végtag nincs a helyén, ennek megfelelően erős fájdalmat él át és megfelelően mozgatni sem tudja az adott végtagot. A diszlokáció, vagyis a kiugrott váll jelei szemmel is jól láthatók. A vállficam tünetei elsősorban az alábbiak lehetnek:
- Az intenzív és nagyon éles fájdalom
- Instabilitás, bizonytalanság érzet a kar mozgatási szándéka során
- A sérült váll deformációja az elmozdulás irányától és fokától függően
- Ízületi duzzanat
- Jellegzetes testtartás – a felső végtag elmozdulása kényszertartást eredményezhet a páciensnél, többnyire nem tud teljesen kiegyenesedni
Egyes esetekben a váll annyira instabillá válik, hogy sokszor elhagyja a vápát az aktiválástól függetlenül. Ismétlődő elmozdulások gyakran előfordulnak, ha a sérülést nem kezelik megfelelően.
Kiugrott váll visszarakása
A vállficam kezelése konzervatív (nem sebészeti) vagy műtéti úton lehetséges. A kezelés jellege az elmozdulás mértékétől és súlyosságától, valamint a váll egyéb lehetséges sérüléseitől függ.
Fontos, hogy a kiugrott vállat ne próbáljuk meg otthon visszatenni a helyére. Mindenképpen orvosi ellátásra van szükség a probléma helyes kezelésére.
Vállficam kezelése
Az első és legfontosabb, hogy miután az orvos megnézte a végtagot, röntgenvizsgálat készül. A röntgen vizsgálat alapján megállapítható, hogy történt-e komplex sérülés, például csonttörés.
- Ha nem szakadt vagy tört el semmi, akkor a kiugrott váll manuális repozíciója következik. Tehát az orvos visszarántja a végtagot a helyére. Ehhez nagyon fontos, hogy a páciens el tudja lazítani magát, az izmait.Ha ez nem sikerül, akkor altatásban helyezik vissza a felkarcsontot a vápába.
- Ha a ficam traumás és súlyos volt, csonttöréssel esetleg rotátorköpeny szakadással járt, akkor műtéti beavatkozás szükséges. A vállficam műtéti helyreállítása általában artroszkóposan történik. Azonban vannak olyan esetek, amikor nyílt műtét indokolt. Erre főleg súlyos csonttöréssel járó esetekben van szükség.
A vállficam műtétről bővebben:
https://talptabor.hu/muteti-kezeles/vallficam-mutet/
Váll röntgen szerepe
Vállficam esetében a röntgenvizsgálat nyújt elsődleges segítséget az orvos számára. A röntgen felvételek alapján a kezelőorvos el tudja dönteni, hogy milyen módszerrel kell a kiugrott vállat visszatenni a helyére.
Miután manuálisan vagy műtéti úton megtörtént a repozíció újabb röntgen felvétel készül, amely több célt is szolgál:
- Ellenőrzés
Az ismételt röntgen elsősorban azért szükséges, hogy az orvos meggyőződjön róla, hogy a vállízület megfelelően került-e helyreállításra. - Sérülések kizárása
A vállficam a már említett sérüléssekkel (csonttörés, repedés, vagy a vállízület körüli egyéb sérülések) járhat. Ezen sérülések lehetnek olyan aprók vagy rejtettek, amik az első röntgen vizsgálaton nem voltak láthatóak. Miután a vállat helyreállították, ezek az eltérések könnyebben észlelhetők. - Komplikációk elkerülése
Ha a repozíció nem megfelelő, az további sérüléseket okozhat vagy fokozhatja az ízületi instabilitást, ami későbbi problémákhoz vezethet. Az ismételt röntgen segít az ilyen potenciális problémák időben történő felismerésében.
Vállficam gyógyulási ideje
A vállficam gyógyulási ideje, a sérülés utáni rehabilitáció és a normál aktivitáshoz való visszatérés – a vállficam mértékétől és súlyosságától függően – 4-6 hónapig tart. A kiugrott váll rehabilitációjában kiemelt szerepet játszik a gyógytorna, a sérülés típusától és a gyógymódtól függetlenül.
Az alkati lazaságból adódó ficamoknál a legjobb és a leghatásosabb gyógymód hosszú távon a váll izmainak megerősítése és folyamatos karbantartása. Vállízületi lazaság esetén ez a legjobb eszköz az újabb ficamok elkerülésére.
Vállpanaszok esetén forduljon Dr. Major Bálint vállsebészhez, aki több évtizedes tapasztalattal segíti a gyógyulni vágyókat!
Vállficam esetén sérülhet a rotátorköpeny is.
A rotátorköpeny-szindrómáról Dr. Major Bálint beszélt az Életmódi c. magazinban.
Vállgyógyászaink által kezelt leggyakoribb panaszok:
Vállspecialista szakorvosaink
Dr. Major Bálint
Vállspecialista, Ortopéd-traumatológus főorvos
Dr. Tompai Ferenc
Ortopéd és baleseti sebész